udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1
találat
lapozás: 1-1
Névmutató:
Rüsz-Fogarasi Enikõ
2011. április 16.
Elõzmény nélküli egyezmény a BBTE magyar tagozatán
Együttmûködési megállapodást és négy évre szóló keretszerzõdést írt alá tegnap a kolozsvári Babeº-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Történelem és Filozófia karának keretében mûködõ, magyar tannyelvû Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok szakiránya és a budapesti Magyar Külügyi Intézet. Az egyezmény aláírója a BBTE képviseletében Magyari Tivadar, a magyar tagozatért felelõs rektorhelyettes és Rüsz-Fogarasi Enikõ dékánhelyettes, a Történelem-Filozófia Kar magyar tagozatának vezetõje volt, a Magyar Külügyi Intézet részérõl pedig Magyarics Tamás igazgató.
Ez a szerzõdés egy olyan folyamat részét képezi, amelynek célja, hogy szorosabb kapcsolatot építsünk ki a határon túli magyar felsõoktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel - hangsúlyozta Magyarics Tamás. Mint elmondta, meg szeretnék ismerni és összehangolni a különbözõ kutatásokat.
Másrészt fel szeretnék ajánlani az oktatási és szakintézményeknek az intézet tudományos kapacitását, a munkatársak által tartandó elõadásokat, képzéseket, könyvtári anyagot.
Az együttmûködés kimondott célja, hogy az adott felsõoktatási tanintézmény diákjait gyakornoki képzésekre fogadjuk, rendelkezésükre bocsátva a megfelelõ infrastruktúrát, és lehetõvé téve számukra a különbözõ külügyi programokban való részvételt, magyarországi intézmények látogatását is - részletezte Magyarics Tamás.
Rüsz-Fogarasi Enikõ dékánhelyettes, a BBTE Történelem-Filozófia karának magyar tagozatvezetõje kiemelte: a magyar nyelvû alap-, mesteri- és doktori képzést egyaránt biztosító Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok szakirány a híd szerepét vállalta fel a magyar-román kapcsolatrendszerben, amely erõs tartópillért kapott a fent említett szerzõdés aláírásával. Az Erasmus-program által biztosított anyagi keretek között a diákok szakmai gyakorlatot végezhetnek a Magyar Külügyi Intézetben, amelynek szakemberei a maguk során olyan tantárgyakat oktatnak majd a szakon, mint például a diplomáciatörténet vagy amerikanisztika, újabb lehetõségeket kínálva a diákoknak szakmai érdeklõdési körük kiterjesztése szempontjából.
Magyari Tivadar rektorhelyettes köszönettel adózott mindazoknak, akik szerepet vállaltak az együttmûködés létrejöttében. Mint kiemelte, bölcs döntés, jó stratégia volt a kar magyar tagozatán is nyitni a nemzetközi kapcsolatok tanulmányai felé.
A protokollum ünnepélyes aláírását követõen a jelenlévõk az amerikanisztika-szakértõ Magyarics Tamásnak az Amerikai Egyesült Államok kelet-közép-európai érdekei és jelenléte címû elõadását hallgathatták meg.
Az angol nyelven elhangzott elõadás fõbb irányvonalait az észak-atlanti kapcsolatok vonatkozásai, az amerikai kormányzatnak Európához, illetve a közép-kelet-európai régióhoz való viszonyulásának alakulása, a Washingtonban leképezõdött európai geostratégiai, szomszédsági szempontok képezték.
A Szovjetunió összeomlását követõen az Egyesült Államok érdeklõdése a közép-kelet-európai régió felé fordult. A kontinensek közötti kapcsolatot intézményesítõ ?szak-Atlanti Szövetség (NATO) eredeti küldetése az oroszok kint tartása, az amerikaiak benn tartása, illetve a németek feltartóztatása volt - idézte a szakember Lord Ismay, a NATO elsõ fõtitkárának megállapítását.
?sszehasonlításként kiemelte: míg a fegyverkezési verseny idején az Egyesült Államok költségvetésébõl tíz százalékot, a nagyobb nyugat-európai országok, így például Anglia, Franciaország mintegy két-három százalékot szántak védelmi célokra, így nyilván Amerika minõsült úgymond az európai biztonság letéteményesének is.
Mint elmondta, a NATO küldetésére vonatkozó szemléletmód bizonyos szempontból a hidegháborút követõ idõszakban is érvényesült. A Clinton-elnökség a bõvítés és elkötelezettség jelszavaival az észak-atlanti struktúra közép-kelet-európai terjeszkedésére és az elõtérbe helyezett, európai biztonságpolitikára fektetett hangsúlyt. Csehország és Lengyelország befogadása elsõsorban az amerikai lenyomat biztosítását célozta - magyarázta Magyarics Tamás. Nem elhanyagolandó szerepet játszott a közép-kelet-európai régió amerikai megítélésében az Oroszországgal, és a balkáni térséggel való szomszédság szerepe sem: Magyarország, majd Románia is elsõsorban geostratégiai szempontból vált fontossá a NATO számára. A Koszovó-válság idején például az észak-atlanti szövetség egyetlen tagállama a konfliktus-övezet közvetlen szomszédságában Magyarország volt.
A Bush-adminisztráció idején, különösen a 2001-2005-ös idõszakban hangsúlyos szemléletváltás következett be: az amerikai kormányzat már nem tartotta kiemelten fontosnak az európai biztonságpolitikára való összpontosítást, aminek folyományaként észrevehetõen csökkent az amerikai érdekeltség és jelenlét Európában. A Barack Obama-elnökség a maga pragmatikus megközelítési módjában némiképpen érzékenyebbnek tûnik az európai szomszédságpolitikákat illetõen. Jelenleg a Német-, és Oroszországgal határos Lengyelország, valamint a balkáni térség szomszédságában elhelyezkedõ Románia bizonyul stratégiai szempontból a két legfontosabb uniós államnak a NATO számára, amelyek az amerikai rakétaelhárító rendszer (ABM) bázisaiként is szerepelnek. Az amerikai kormányzat Közép-Kelet Európában egyébként nem az egyes államokkal való, hanem a regionális együttmûködések gondolatát támogatja. A reálpolitika azt mutatja, hogy az Egyesült Államok jelenleg úgymond törekvései eszköztáraként tekint az észak-atlanti szövetségre - részletezte Magyarics Tamás. A szakember úgy vélte: a kilátások derûsek, amennyiben a jövõ egy liberális posztmodern, nemzetközi szervezeteket felsorakoztató világé lesz, ellenben, ha egy hagyományos hatalmi berendezkedésekkel rendelkezõ modern világ körvonalazódik, nem sok jóra számíthatunk.
ZAY ?VA
Szabadság (Kolozsvár)
lapozás: 1-1